Brüsszel nem viccel, kényszerít – példátlan büntetés várhat Magyarországra

Hiába állapodtak meg tavaly év végén Budapesten az uniós vezetők arról, hogy mindent megtesznek az Európai Unió versenyképességének fokozásáról és újbóli felzárkózásáról a globális versenytársakhoz, Brüsszel legutóbbi döntése szöges ellentétben áll ezzel a céllal.

A múlt héten jelentette be az Európai Bizottság, hogy 2028-tól teljes tilalom jön az orosz energiahordozók megvásárlására, vagyis az Európai Unió tagállamai és piaci szereplői nem vásárolhatnak Moszkvától földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot sem.

A szakértők egybehangzó véleménye, hogy az EU ezzel tisztán politikai döntést hozott, amely kegyelemdöfést jelent a versenyképességének, veszélybe sodorja az energiabiztonságot és az európai emberek jóléte helyett egyre többeknek kell szembesülnie a szegénység kockázatával.

Az Európai Bizottság várhatóan heteken belül bemutatja azokat a tagállamok számára kötelező jogszabályokat, amelyek segítségével teljesen megszüntetné az Oroszországból származó energiahordozók beszerzését, beleértve a kőolajat, a vezetékes- és cseppfolyósított földgázt és a nukleáris fűtőanyagot. Ráadásul Brüsszel világossá tette, 2027 végén Európa örökre leszámol az orosz energiától való függőséggel, még akkor is, ha befejeződik az orosz–ukrán konfliktus.

Brüsszel nem viccel, hanem kényszerít

A részletszabályokra tehát még várni kell, ugyanakkor az uniós testület világossá tette, hogy már 2025-ben sem köthetnének azonnali szerződéseket az orosz energiavállalatokkal az európai vevők. A hosszútávú szerződések 2027 végén hatályukat vesztik, ráadásul az érvényben lévő megállapodásokat a jövőben az uniós hatóságok is nyomon követnék. A dúsított uránra és az orosz nukleáris eszközökre pedig vámot vetne ki az EU, valamint több intézkedéssel is megnehezítené ezek uniós behozatalát.

Dan Jorgensen energiabiztos szerint az EU csak a 2022-ben megfogalmazott célját hajtja végre, vagyis azt, hogy egyáltalán ne függjön az orosz energiaforrásoktól és így ne jelentsen Európa bevételi forrást az orosz háborús költségvetés számára.

Nehezen és drágán váltható ki az orosz gáz

Magyarország és Szlovákia függ legjobban az orosz vezetékes földgáztól, mivel nem rendelkezünk tengeri kikötővel, így az amerikai LNG-beszerzés jóval drágább lenne. Orbán Viktor miniszterelnök nem véletlen jelentette ki, ha Brüsszel terve életbe lép, akkor vége a rezsicsökkentésnek, a földgáz – és ennek következményeként a villamosenergia – ára akár 3,5-szeresére emelkedne. Ez érintené a lakossági rezsiköltségeket és a vállalkozások energiaszámláját is, ami további, szerteágazó áremelkedésekhez vezetne.

Mindezt úgy, hogy Magyarország az elmúlt évtizedben jelentős beruházásokat hajtott végre – Brüsszel elvárásait is figyelembe véve – annak érdekében, hogy a környező országokkal összekösse energiahálózatát. A Századvég elemzése szerint az intézkedés a gázárak megduplázódását és a magyar energiaszámla 1100 milliárd forintos megugrását eredményezné, miközben a rezsicsökkentési program fenntarthatatlanná válna.

Ráadásul Magyarországnak nem csak a földgáz alternatív beszerzésével kerülne nehéz helyzetbe, de a kőolajimport pótlása is költséges lenne. Ennek oka, hogy a horvát kikötőből induló Adria-vezeték kapacitása alacsony, fejlesztése óriási, költséges beruházásokkal lehetséges, ráadásul politikai buktatók is nehezítenék az alternatív szállítási útvonal működését. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője az InfoRádiónak elmondta, 

Magyarország négy éve 15 éves szerződést kötött Oroszországgal, amit így 2027 végével fel kellene mondani, ez ellen viszont a magyar kormány harcolni fog, még az is vitatható lehet, hogy ezt a szerződést a kitalált EU-s jogi formula szerint meg kell-e szüntetni.

„A földgáz esetében Magyarország az elmúlt évtizedben jelentős lépéseket tett már a diverzifikáció irányában. Lényegében az összes szomszédos országgal van már interkonnektor kapacitásunk, kivéve Szlovéniával, de ott is tervben van az összekapcsolódás. Ez azt jelenti, hogy ha a szomszédos országban van elengedő földgáz, akkor a magyar ellátás biztosítható, különösen a déli gázfolyosón, Bulgárián, Románián, Szerbián át. Egyre több kapacitás és egyre több lehetőség van arra, hogy földgázt hozzunk be, ezért 2027-re orosz szállítás nélkül is biztosítható lehet a magyar földgázellátás” – állítja a szakértő.

Újabb energiaválság küszöbén Európa

Az orosz energiahordozókra kivetett szankciók és az import jelentős visszaesése világos következményekkel járna, ahogy ezt az EU lakossága és piaci szereplői már megtapasztalták 2022-ben és 2023-ban, amikor néhány hónap leforgása alatt beköszöntött az energiaválság a kontinensre, amelyet példátlan inflációs rekordok követtek.

Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően alig volt érzékelhető a gáz- és áramdíjak jelentős drágulása, ugyanakkor azokban az európai országokban, ahol piaci feltételek mellett kellett megfizetni a rezsiköltségeket, a családok óriási többletkiadással szembesültek. Nyugat-Európában már nem csak az alacsonyabb, de a közepes jövedelmű háztartások számára is nehézséget jelentett a számlák kifizetése, ez pedig látszik a legfrissebb szegénységi adatokon is.

Ennek oka, hogy az európai vállalatok háromszor-négyszer többet fizetnek ma a gyártáshoz szükséges energiáért, mint a háború előtt. Ez az árkülönbség globális versenyben is tartós hátrányt okozott az EU vállalatainak, legszembetűnőbben a német iparnak és Németország gazdaságának.

Noha Brüsszel ígéretet tett arra, hogy az orosz energiahordozókról való leválás nem jár majd elszálló árakkal és ellátási nehézségekkel, részleteket nem közölt.

Messze még a tiszta európai energia kora

A hosszútávú tervek között Brüsszel rendszeresen megemlíti a tiszta energiára való átállást. A kibocsátásmentes, megújuló energiaforrások ugyanakkor jelenleg nem tudják helyettesíteni az olcsó fosszilis energiaforrásokat, mivel a technológia nem elég fejlett. Ráadásul az EU éveken keresztül alig támogatta a szükséges kutatásokat és az innovációt, így Európának jóval több időre lenne szüksége a teljes átállásra, mint két-három év.

Az energetikai szakértők rendszeresen arra figyelmeztetnek, hogy a szél- és napenergia szállítására és tárolására nincs elegendő kapacitás, mivel az európai hálózatokon jelentős beruházásokat kellene elvégezni, miközben az energiatárolási megoldások sem képesek kielégíteni az igényeket.

Nyitókép: Nicolas TUCAT / AFP